Google+

Rózsa Web áruház

A rózsatermesztéssel kapcsolatos fontosabb tudnivalók

 

A rózsatövek ültetése, további kezelése, leggyakoribb betegségei

Sokan azt a kérdést intézik hozzánk, hogy hogyan legcélszerűbb a rózsatövet ültetni és kezelni? Ezért elhatároztuk, ezentúl tájékoztatni fogjuk a kedves vevőinket az ültetés és a további kezelés főbb teendőire.

A rózsa a talajjal szemben nem különösebben igényes növény, de természetesen a tápdús talajban jobban díszlik. A virág teljes értékben csak a második évtől pompázik, mert az átültetés megviseli a rózsatövet. Az ültetés legkedvezőbb ideje október közepétől november végéig tart, és tavasszal pedig addig, míg a rózsatő hajtásai nem előrehaladottak. Ültetéskor olyan gödröt kell ásni, mely legalább 40 cm mély, 30-40 cm alapterületű. Az ültetés távolsága bokorrózsánál legalább 30-40 cm legyen, futórózsánál 80-100 cm. A sor távolsága egymástól 60-70 cm, de lehet több is. Rossz szerkezetű, köves, kavicsos talajon célszerű a gödör kiásása után a rózsatövet tápdús erőben gazdagabb, esetleg trágyás földdel ültetni. Az ültetés előtt a rózsatő gyökérzetét, még a legvékonyabbat is, vissza kell vágni, ahogy szükséges a gyökerek megeredése érdekében. Ültetés előtt a rózsatő gyökérzetét agyagos pépbe mártsuk meg. Ültetéskor ügyeljünk arra, hogy a rózsatő lehetőleg olyan mélységbe kerüljön talajba, mint ahogyan korábban volt, de inkább 2-3 cm-el mélyebben, mintsem fordítva. Ültetés után az idejétől függetlenül (tavaszi ültetés esetén is) a rózsatő felső hajtásait kupacoljuk fel (takarjuk be) és hagyjuk így, míg az erőteljes tavaszi fejlődés meg nem indul.

 

A rózsatő további kezelése:

A rózsa egyike azoknak a virágoknak, amelyek rendkívül hálásak, ha megfelelő módon pótoljuk a talaj táperejét. Szerves trágyák közül legjobb az érett marhatrágya, amit a tavasz folyamán a rózsatövek köré kiszórunk, majd ezt műtrágyával kiegészítve (káli és pétisó) locsolással juttatunk a talajba. Locsolását a szükséghez mérten évenként többször is végezzük el. Különösen az ültetés utáni időszakban.

 

A rózsa leggyakoribb betegsége:    

a rózsa lisztharmat;  
a fekete foltosodás.

A rózsa lisztharmat felismerhető arról, hogy kezdetben csak leveleken, majd a fertőzés nagyobb méretében a hajtásokon is finom, lisztszerű bevonatot találunk, amely tulajdonképpen a betegséget okozó gomba. A betegség fellépése azzal jár, hogy a növény fejlődése megáll, s a megtámadott levelek összezsugorodnak, majd később le is hullnak. A betegség elleni védekezés leggyakoribb módja, a betegség megjelenésekor, de tanácsos rendszeresen hetenként egyszer kénporral porozni. Ahol nem áll rendelkezésre porozáshoz gép vagy egyéb házi használatú porozó, ott is tökéletesen elvégezhető a porozás úgy, hogy például ritkaszövésű anyagból (nylonharisnya) készített zacskón keresztül a növényre rázzuk a kénport leheletszerűen. Ezt a műveletet a reggeli órákban, a harmat elmúlása előtt végezzük el.

A fekete foltosodás megismerhető arról, hogy a leveleken szabálytalan alakú, kezdetben barnás, majd feketébe menő elhalt foltok láthatók. A betegség nagyobb mértékű fellépte esetén a rózsatő a leveleit elhullajtja. Védekezés ellene permetezőszerrel, a csomagoláson levő utasítás szerint. A rózsakártevők közül leggyakoribb a zöld levéltetű, mely különösen a fiatal hajtásokon és a rózsabimbón lép fel nagy tömegben. Nagyobb mértékű megjelenése esetén a rózsa növekedése teljesen meg is állhat. Védekezés ellene igen sokféle permetezőszerrel lehetséges. A permetezést az utasítás szerint végezzük el.

Ennyiben kívántuk szíves figyelmüket felhívni a fontosabb teendőkre.

JoomShaper
eXTReMe Tracker
Google Pagerank mérés, keresőoptimalizálás LinkT R-TOP    Hun-Web Linkek    L togassa meg a R zsa keresked s web zletet a ShopManian